Társaságunk több olyan készüléket is forgalmaz, amely speciális szaktudás vagy mesterember igénybevétele nélkül, a legkisebb – akár lakótelepi - lakásba is beszerelhető.

Ahogy terjedhet a járvány, úgy válik egyre izgalmasabbá a kérdés: léteznek-e olyan egyéni technikák, amelyekkel meg lehet úszni a megbetegedést? Biztos eredményt garantáló módszer nincs, tudományosan megalapozott, a nemzetközi egészségügyi szervezetek által ajánlott kockázatcsökkentő metódusok azonban kétségkívül léteznek.

Kinek és mennyire érdemes félnie az új influenza vírusától? Milyen a betegség lefolyása és kiket veszélyeztet elsősorban? Hogyan és kiknél válhat halálossá? Valószínűleg ezek a legfontosabb kérdések az A(H1N1)-fertőzéssel kapcsolatban. A cikk szerzője megkísérli összefoglalni azokat a válaszokat, amelyeket már ismer az egészségtudomány.

Az egyik legfontosabb elemünk a víz. Egy felnőtt szervezete kb. 60% vizet tartalmaz. A Föld édesvíz készletét veszélyeztető civilizációs ártalmak miatt egyre fogy az emberi fogyasztásra alkalmas víz. Az ENSZ 47. közgyűlése a dublini és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította. 1994. óta – több mint egy évtizede – emlékezünk meg e természeti kincsünkről.

A különböző légúti fertőzések okozta járványokat minden egyéb intézkedés mellett, a személyi higiéniai követelmények fokozott betartásával lehet leginkább visszaszorítani. A vírus cseppfertőzés útján terjed, így alapos kézmosással és a felületek fertőtlenítő lemosásával a sertésinfluenza terjedését is meg lehet akadályozni.

Öt éve, 2004 elejétől attól rettegett az emberiség, hogy a madárinfluenza vírusának mutálódott változata okoz majd világjárványt. A jóslat valóra válni látszik, még ha ehhez közvetítőre, néhány mexikói sertés segítségére is szükség volt.

Soha a történelem során fertőző betegség még nem kapott akkora teret a médiában, mint az A(H1N1). Ennek ellenére még rengeteg a bizonytalanság és a félreértés a betegség körül, sokan továbbra is összekeverik a szezonális humán influenzával.