Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
MunkatársakMedencésmedencés kép2zuhanyzósvizes2

Uszoda építési tanácsok


 
Uszodatechnika Medence ABC

Ebben a fejezetben szeretnénk összefoglalni azokat az ismereteket, amelyek segíthetik Önt abban, hogy igényeinek és lehetõségeinek legjobban megfelelõ medence telepítésébe vágjon bele. Egy megfelelõen végiggondolt, kiválasztott és kivitelezett medence a garanciája, hogy hosszú éveken keresztül örömét lelje benne. Javasoljuk, hogy olvassa végig a teljes fejezetet, hiszen minden rész tartalmaz a használattal, fenntartással kapcsolatos hasznos információkat.

Mi kell egy medence építéséhez?

- Elsõsorban megfelelõ hely a kertben, vagy a házban.

- Építési engedély:

37/2007(XII.13.) ÖTM rendelet, melyet a 17/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet módosít).
A rendelet szabályozza az építési munkával, építményekkel, építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat és az egyes építési hatósági eljárások lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az 50 m3-t nem meghaladó, 1,0 m-nél nem mélyebb, magánhasználatú kerti medence építésekor sem bejelentési, sem engedélyeztetési kötelezettség nincs.

Az 50 m3-t meghaladó, 1,0 m-nél mélyebb magánhasználatú kerti medence építése bejelentés köteles, egyszerűsített építési engedély tervdokumentáció beadásával egyidejűleg a kivitelezést meg lehet kezdeni.

A 100 m3-t meghaladó vagy 2,0 m-nél mélyebb magánhasználatú kerti medence építési engedély köteles, a kivitelezést csak az építési engedély jogerőre lépése után lehet megkezdeni.

Beltéri magán medence általában az épülettel együtt kerül megtervezésre, így ezeket együtt kell engedélyeztetni,

Tapasztalataink szerint az engedélyt általában megadják, de célszerű a műszaki osztállyal való előzetes egyeztetés, mivel részletkérdésekben eltérő lehet a megítélés (pl. a háztól, kerítéstől való minimális távolság). Elõfordulhat a közművek elutasító álláspontja, azonban általában ilyenkor is található az engedélyezést lehetővé tévő megoldás. Fontos tudnivaló, hogy a medence által elfoglalt terület nem számít beépített területnek.

- S végül, de nem utolsósorban: pénz
Egy kicsit kevesebb, mint amennyi egy személyautó vásárlásához elegendõ. Ezzel még nem mondtunk túl sokat, de nem is mondhattunk, hiszen egy medence is lehet kiviteltõl függõen "Trabant" vagy "Mercedes", azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a kellõen elõrelátó építtetõ, ha nem is "Trabant", de mondjuk "Lada" medencéjét néhány év alatt "Mercedes"-szé tudja fejleszteni. A medencére fordított összeg tehát tág határok között változhat.
A medence mérete

A medence méretének meghatározása mindenképpen kompromisszumos döntést igényel, hiszen a medence méreteivel használati értéke is nõ, másrészrõl jelentõsen nõnek a kivitelezés és fenntartás költségei is. Azok, akik elsõsorban pancsolni kívánnak, nyugodtan megelégedhetnek 4-5 méter körüli medencemérettel és 1,2 méter körüli mélységgel. Azok viszont, akik úszni is akarnak 6-7 méternél kisebb medencét nem érdemes készíttetniük, illetve venniük. 10-12 méternél hosszabb medence a költségek jelentõs emelkedése miatt célszerűtlennek tűnik, hiszen a használati érték már alig nõ. A medence szélességi értéke általában a hoszzúság 1/2-ed része körüli érték, szerencsés, ha a 3,5 métert meghaladja. Gyakran tapasztaljuk a szükséges medencemélység téves megítélését. Nagyon sokakban él- nyilván a sportuszodák gyakorlatából - az a tudat, hogy egy úszómedencében a vízmélységnek legalább 2 méternek kell lennie. Lefelé terjeszkedni a medence mérettel általában még költségesebb, mint hosszirányban és cserébe legfeljebb a csukafejes-ugrás élményét kaphatja az építtetõ. Úszásra az 1,2 méter vízmélység már tökéletesen megfelelõ, 1,4 méter vízmélység pedig már a mély víz érzetét kelti, annak veszélye nélkül.

A medence alakja

Természetesen a medencének nem kell feltétlenül téglalap alakúnak lennie, bár nem véletlen, hogy többnyire ilyenek készülnek. Az erõsen, vagy szeszélyesen ívelt oldalú medencék egyedi vízbevezetési megoldásokat követelnek, építészeti kivitelezésük nehezebb. Egyedi, a környezettel jobban harmonizáló, de drágább medence épülhet így, mint a szögletes változatban. A leggyakoribb medence formák:

A medence elhelyezése

Két alapvetõ eset lehetséges: a kerti, valamint a beltéri elhelyezés.
Sokan szeretnék a két megoldást valamilyen szinten ötvözni. Nekik azt javasoljuk, hogy csak nagyon jó építész, illetve kivitelezõ támogatásával válasszanak ilyen megoldást, elõre tisztázzák a szerkezet részleteit, legjobb, ha a kivitelezõtõl referenciát is kérnek.

Kerti medence

Elõnyei:
- általában nagyobb méretű medencét lehet építeni,
- az úszás, pancsolás a szabadban a legkellemesebb (ha jó az idõ!),
- medence kivitelezése olcsóbb,
- nincs szükség szellõztetõ, párátlanító rendszerekre,
- a víz fűtése esetleg elhagyható, vagy elhalasztható.
Amire ügyelni kell:
- a kert növényzetére: legjobb, ha a medence körül csak füves rész van, mivel a bokrokról, fákról lehulló levelek feleslegesen terhelik a tisztítórendszert, több elfoglaltságot okozva a tulajdonosnak,
- jó, ha a medence minél szélvédettebb: a hõveszteség kisebb, kellemesebb a hõérzet, kevesebb szennyezõdést hord a medencébe a szél,
- medence kiemelése: ha a medence némiképp kiemelkedik környezetébõl nem válik a szélhordalékok, csapadékvizek gyűjtõhelyévé,
- a talajviszonyokra: medencét feltöltött talajon alapozni nem szabad,
- építési hatóság elõírásaira.

Beltéri medence


Elõnyei:
- bármikor használható,
- üzemeltetése kevesebb gonddal jár (környezeti hatások nem jelentõsek),
- téliesítésre nincs szükség.
Amire ügyelni kell:
- a medencetérben a levegõ hõmérséklete 2-3 fokkal haladja meg a medencevíz hõmérsékletét (a kellemes közérzethez, illetve a kiszabaduló pára kezelhetõsége érdekében),
- medencetér fűtésének, párátlanításának gondos tervezésére, az épületrész, nyílászárók jó hõszigetelésére,
- célszerű a medencét szerkezetileg az épülettõl elválasztani,
- medence vízzáróságának fokozott követelménye (épület szerkezeti károsodásának elkerülése érdekében)

Vízszűrés

Az uszodavíz kezelésének legfontosabb mozzanatai a víz szűrése, a víz megfelelõ intenzitású és irányú áramoltatása a medence minden részén, illetve biológiai, kémiai kezelése. Az ezekhez szükséges berendezések, szerelvények beépítése a medencébe feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a medence vize hosszú idõn keresztül kristálytiszta legyen. Emellett fontolóra veendõ, hogy milyen gépészeti elem kerüljön még beépítésre, illetve hogyan lehet megteremteni a lehetõségét egy késõbbi komfortnövelésnek.
A víz medencébe történõ bevezetése, áramoltatása, elvezetése alapján kétféle alapvetõ rendszert különböztetünk meg: feszített víztükör és a fölözõvel ellátott süllyesztett víztükör.
Mindkét rendszer lényege, a víz fölözése, azaz a legfelsõ, egyértelműen legszennyezettebb, vízréteg intenzív elvezetése a szűrõrendszerbe. Feszített víztükrű medencénél a medence teljes kerületén történik a vízelvétel, süllyesztett víztükör esetén a fölõzõben kb. 15-50 cm szélességben.

Süllyesztett víztükör

Elõnyei:
- szokásos magánmedence méreteknél vízkezelés szempontjából egyenértékű a feszített víztükrű rendszerrel,
- kivitelezése egyszerűbb, olcsóbb,
- a medenceszerkezet kisebb helyigényű és nincs szükség járulékos építészeti objektumra (kiegyenlítõ tároló),
- a vízforgató rendszer működése járulékos zajoktól (víz csörgedezése) mentes,
- vegyszerkipárolgás mértéke alacsonyabb.

Feszített víztükör

Elõnyei:
- medence mélysége teljes egészében kihasználható (nincs a vízfelszín felett 10-15 cm perem),
- nincs vízkõ-, illetve zsíros szennyezõdés lerakódás a vízvonal magasságában,
- esztétikai szempontból általában kedvezõbb a megítélése.

Vízszűrés

A vízszűrés feladata kettõs: egyrészrõl az, hogy a medencevízben a vizet nem kívánatos élettérré tevõ lebegõanyag- és szervesanyag-tartalmat oly mértékben csökkentse, hogy az élet zavaró mértékű burjánzását elviselhetõ vegyszeres kezeléssel blokkolja, másrészrõl a szem számára is vonzóvá, kristályosan átlátszóvá, uszadék és lebegõanyag mentessé tegye. A szűrésnek két fázisát lehet megkülönböztetni: az elõszűrést és a szűrést. Elõszűrés alatt a nagyobb uszadékok (gallyak, levelek, rovarok, stb.) eltávolítását értjük. Ezt a feladatot a fölözõbe elhelyezett szűrõkosár, illetve a szivattyú szálfogója látja el.
A tulajdonképpeni medencevíz szűrés alatt az 1 mm-nél kisebb lebegõanyagok és a kolloidális méretű szennyezõdések eltávolítását értjük. A szűrés minõsége elsõsorban a szűrõanyagtól függ. A legáltalánosabban használt, a természet által is "kipróbált" szûrõanyag a kvarchomok. Az egyéb megoldások tulajdonképpen kényszermegoldást jelentenek.
A leggyakrabban alkalmazott szûrõanyagok:

Speciális papírbetét, műanyag szűrõbetét, szivacsbetét


Jellemzõik: a szűrõréteg igen vékony (0,5-2,0 mm), merev anyag. Tisztítása ellenáramú öblítéssel, vagy egyszerű lemosással valósítható meg, azonban a használat során a szűrõbetét egyre nehezebben tisztul ki, 2-3 hónapon belül cserére szorul. A szűrõbetétek minõsége igen eltérõ lehet, elõfordulhat, hogy néhány hét után használhatatlanná válnak. A szűrõbetétek általában a vízforgató szivattyúval egybeépített, a medence peremére szerelt, és vízbemerülõ szűrõedényben vannak elhelyezve.
Alkalmazásuk legfeljebb az alábbi esetekben javasolt:
- kis szűrési teljesítményigényű medencék (max. 10-15 m3)
- vízforgató-szűrõ rendszer nélkül létesített medencék utólagos szűrési megoldására.
Minden egyéb esetben célszerű a homokszűrõ alkalmazása, mert a csökkent teljesítményű szűrés egyre növekvõ vegyszerfogyasztást, majd pedig romló vízminõséget okoz.

Kvarchomok

Jellemzõi: a szűrõréteg vastag (magán medencéknél is 30-50 cm), a homok szemcsenagysága 0,6-0,8 mm. Az uszodatechnikai kvarchomokszűrõk zárt, hengeres műanyag vagy rozsdamentes acél tartályok, amelyek kb. félig vannak kvarchomokkal töltve. Az eltömõdött szűrõréteg tisztítása ellenáramú öblítéssel valósítható meg. Az öblítéshez szükséges irányváltást az uszodatechnikára jellemzõ ötutú, hatállású kezelõszelep átállításával lehet a kezelõ számára kényelmes módon megvalósítani. Az öblítés szükségessége a szűrõtartályra szerelt nyomásmérõn megfigyelhetõ a szűrõtöltet eltömõdése miatti nyomásnövekedés által.

Biokémiai kezelés

Vegyszeres kezelés nélkül a medencék vize néhány héten /nagy melegben néhány napon / belül bezöldül, használhatatlanná válik, ezért a ma elterjedt technológiák mellett a vegyszerezés mindenképpen szükséges része a vízkezelésnek.

A vegyszerezés feladatai:

- fertõtlenítés - algamentesítés - pH beállítás - teleltetés

A fertõtlenítés feladata a vízben egészségügyi kockázatot jelentõ vírusok, baktériumok, gombák elpusztítása. A fertõtlenítõ hatást szokásosan oxidációs hatású vegyszerekkel (klór, bróm, jód, káliumpermanganát, aktív oxigén, ózon), vagy egyéb eljárással, (pl: ezüstözés, UV besugárzás, sósvizes fertõtlenítés)érhetjük el. A legelterjedtebb - sokak által kritizált - eljárás a klóros fertõtlenítés.
Több fajta, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérõ hatású klórféleséget használnak fertõtlenítésre (nátriumhipoklorit (háztartási hipo), kálciumhipoklorit, szerves klórkészítmények, klórgáz, klórdioxid). Magánmedencék esetében a a leggyakrabban alkalmazott szerek a szerves klórkészítmények. Elõnyük az igen magas 55-90% klórtartalom, stabilitás mind tároláskor, mind vízben oldva, az adagolásuk a víz pH értékét nem befolyásolja. További elõnyük, hogy létezik a gyorsan oldódó klórkészítmények mellett olyan változat is amely lassan, 3-10 nap alatt oldódik, folyamatos klórozást biztosítva ezzel a medencében. A klóros fertõtlenítõszerek precíz adagolásával, a pH érték kedvezõ szinten tartásával a sokat bírált klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetõk. A bróm és a jód kémiailag a klórral rokon vegyületek, szintén alkalmasak fertõtlenítésre. Elõnyük, hogy nem keletkeznek kötött klórformákhoz hasonló kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy fertõtlenítõ képességük jóval korlátozottabb, áruk viszont magasabb. Az aktív oxigén tartalmú szereket a klóros fertõtlenítés hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki. Elõnyük, hogy nincs "klórszag", a bõrt, szemet a kezelt víz nem irritálja, nem keletkeznek kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy drágábbak a klórtartalmú szerekhez képest és a kezelt víz paramétereit nehezebb "belőni". Az ózonos vízkezelés a nagyon erõs hatású elemi oxigén közvetlen bevitelén alapul. Elõnye, hogy igen hatékony, kellemetlen mellékhatás nélkül. Hátránya, hogy az ózon igen bomlékony, ezért a medencevíz biztonsági fertõtlenítõszer-szintje nem tartható, klórral kell kombinálni, illetve az ózont csak a helyszínen lehet elõállítani ózongenerátorral. Az UV sugaras fertõtlenítés lényege, hogy a kezelendõ vizet átlátszó csõszakaszon világítják át. Fertõtlenítõ hatás csak a megvilágított szakaszon érvényesül, a biztonsági fertõtlenítõszer-szint kombinált klóradagolással érhetõ el. Az ezüstözés során nincs oxidáció, a mikroorganizmusok elpusztítása lassan - igaz biztosan - megy végbe. Alkalmazásuk az utóbbi években ezüst-réz ionos fertõtlenítõ berendezések révén egyre elterjedtebb. Elõnyük, hogy alkalmazásukkal a klóros fertõtlenítõk használata jelentõsen mérsékelhetõ, egy fertõtlenítõbetét hosszú ideig (3-6 hónap) használható, karbantartás nélkül. A sósvizes fertõtlenítés még a klórozási eljárásokhoz tartozik, de annak kellemetlen mellékhatásai nélkül. Az eljárás lényege, hogy a medence vizében az úszó számára alig érzékelhetõ mennyiségben konyhasót kell feloldani. A vízforgató rendszerbe beépített speciális készülék elektrolízis révén pontosan beállított mennyiségű klórt termel a medence sós vizébõl. Hátránya, hogy lényegesen több pH-csökkentõ szer adagolása szükséges, tartósan növeli a víz Na-ion tartalmát.

Algaölés A fertõtlenítés mellett a vegyszeres vízkezelés másik kiemelt feladata az algaölés. Az algaspórák a széllel vagy esõvel kerülnek a vízbe, emiatt elsõsorban kerti medencéknél elkerülhetetlen az algásodási hajlam. Az algásodást az állandó fertõtlenítõszer-szint késlelteti, de megakadályozni nem tudja, ezért algamentesítõszer rendszeres adagolása feltétlenül szükséges.

pH beállítás A víz pH-értéke a víz savasságát-lúgosságát mutatja. A semleges pH-érték 7,0. A természetes vizek pH-értéke enyhén lúgos (7,2-7,4). Az ivóvízre megengedett pH tartomány (6,8-8,5). A medencevízre javasolt pH érték 7,2-7,6. Ennek okai, hogy minden vízkezelõszer 7,2-7,6 tartományban fejti ki optimális hatását, 7,8 pH-érték felett kellemetlen hatású vegyületek keletkeznek, megnõ a vízkõkiválási hajlam, illetve a magasabb és alacsonyabb pH irritálja a fürdõzõk bõrét. A pH érték csökkentése pH-Minus, a növelése pH-Plus nevű szerekkel érhetõ el.

Teleltetés A teleltetés vegyszerigénye abból fakad, hogy a legtöbb fóliás és műanyag medence gyártója elõírja, hogy a medencét vízzel feltöltve kell átteleltetni. A medencében hónapokig álló vízbõl kiváló vízkõ azonban tavasszal nehezen távolítható el. A téliesítõ vegyszerek csökkentik a vízkõkiválási hajlamot, algagátló hatóanyaguk révén megakadályozzák a letakart medencében az algák szaporodását, megkönnyítve ezzel a tavaszi takarítást.

Extra felszerelések

A medence a fentiekben tárgyalt szükséges berendezéseken és anyagokon felül sok látványos és kényelmi elemmel is felszerelhetõ:
Vízalatti világítás Általában a medence oldalfalába vannak beépítve a reflektorok, amelyek teljesítménye 50-300W, 12 V feszültségszinten. Egy 300W-os lámpa kb. 4x4 m-es vízfelület erõteljes bevilágítására képes. A lámpák számát ennek alapján célszerű meghatározni.





Ellenáramoltató berendezés Annak érdekében, hogy a szokásos méretű magánmedencék úszás szempontjából jobban kihasználhatók legyenek, ajánlhatók az ellenáramoltató berendezések. Működésük lényege, hogy erõs meghatározott irányú vízáramlást keltenek a medencében, amely leginkább a folyók sodrásához hasonlít, az úszó szembe úszva a sodrással, gyakorlatilag egyhelyben tempózva jut a folyamatos úszás élményéhez. Beépítésüket tekintve léteznek utólag szerelhetõ ún. belógatós berendezések, vagy a medence létesítésekor a medence falába építhetõ típusok.

Vízfűtés
A medencevíz fűtési lehetõségének kiépítésére feltétlenül gondoljanak azok, akik:
- beltéri medencét építenek,
- 30 C feletti vízhõmérsékletet szeretnének,
- a 3-6 napos felmelegedési idõt csökkenteni szeretnék,
- az átmeneti lehűlések, borongós napszakok vízhõfok-csökkentõ hatását szeretnék kompenzálni,
- fürdési szezont meg szeretnék nyújtani.
A vízfűtés kiépítésével a medence kihasználhatósága jelentõs mértékben (akár 100-200%-kal) megnõ, a medence létesítési költségének mindössze 10-20%-kos növekedése mellett, tehát a medence fűtése célszerűnek látszik, kérdéses viszont hogy milyen berendezés fajtákat alkalmazzunk. Az egyes berendezés fajtáknak eltérõek az alkalmazási feltételeik, az általuk elérhetõ felfűtési gyorsaság, a felhasznált energia ára és a bekerülés költsége. A szóba jöhetõ berendezésfajták:

- Elektromos fűtõk
Az elektromos fűtõk legfõbb elõnye az alacsony bekerülési költség, illetve az, hogy telepítésük feltételei a legtöbb helyen rendelkezésre állnak. Hátránya, hogy egységnyi hõmennyiség elõállításának a költsége a szóba jöhetõ megoldások közül a legmagasabb és a fűtõteljesítmény erõsen korlátozott. Alkalmazása elsõsorban kültéri medencék esetében javasolt, abban az esetben ha:
- nincs kazán,
- a kazántól a fűtõvíz-vezeték kiépítése a medence gépházhoz bonyolult, költséges,
- a medence használata rövid idõszakra esik (pl. nyaralókban),
- a medence mérete nem túl nagy (40-45 m3-nél kisebb)

- Kazánhoz csatlakozó hõcserélõk.
A hõcserélõs fűtés telepítése minden méretű és típusú medencéhez javasolható. Elõnye, hogy a rendelkezésre álló fűtõteljesítmény többszöröse lehet az egyéb megoldásoknak, üzemeltetése viszonylag olcsó, üzembiztos. Hátránya, hogy telepítése műszakilag bonyolultabb, költségesebb, azonban az üzemeltetés költségkülönbözete miatt ez rövidlátó érv.

- Napenergiát hasznosító berendezések.
A napenergia hasznosítására többféle megoldás létezik. Általánosságban elmondható, hogy a medence fűtése céljából legalább a medence alapterületének felét meghaladó hõelnyelõ felület szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk fűteni a medencét. A legegyszerűbb megoldás a közvetlen hõátadású, üvegezetlen, fekete, műanyagcsöves rendszer, ahol a medencevíz átáramlik a kollektortesten, miközben felmelegszik. A medencevizet háromféleképpen keringtethetjük a kollektoron keresztül:
- a szűrõ-forgató szivattyúval, szelepeket közbeiktatva a szükséges részáram beállítására,
- a kollektor felé menõ részáramba épített nyomásfokozó szivattyúval,
- a szűrõ-forgatótól független cirkulációs kör kiépítésével, szivattyúval

A legfõbb problémák ezen rendszerek esetében:
- a kollektorban a víz túlmelegedhet, a forró víz a szűrõ-forgató műanyag vezetékeibe jutva, károsíthatja azokat, a vízbefúvó elemeknél a fürdõzõk is forrázás veszélyének vannak kitéve,
- magasra telepített kollektorok esetén a szűrõ-forgató rendszert nagyobb nyomás terheli,
- a fűtõteljesítmény akkor jelentkezik, amikor kevésbé van rá szükség (nyáron, napsütésben).
A medencevíz és a napkollektoron áramló folyadék szétválasztásával lehet a rendszert biztonságosabbá és szabályozhatóbbá tenni. Ilyenkor hõcserélõ közbeiktatása szükséges, így a kollektoron áramló felforrósodott folyadék a hõcserélõben adja át a hõt a medence vizének. A primer oldalon fellépõ magas hõmérséklet és nyomás értékek miatt ez a megoldás gondos tervezést, anyagkiválasztást követel.

Medence fedések

A medencék lefedésének igénye két alapvetõ szemponton alapul. Az egyik a medence párolgásának, hõveszteségének csökkentése, illetve a szennyezõdések, állatok, esetleg kisgyerekek távoltartása a medence vizétõl.
A legáltalánosabb lefedés típusok az alábbiak:

- Buborékfólia
A víz felszínen úszva kell a takarót elhelyezni. Elõnye, hogy a lefedett medence párolgása gyakorlatilag megszűnik, a hõveszteség is jelentõsen, kb 40-60%-kal csökken. A takaró könnyebb kezelhetõsége érdekében - amennyiben a medence alakja is lehetõvé teszi - célszerű csörlõszerkezettel kiegészítve telepíteni. A takaró felületére jutó szennyezõdések a takaró pereménél a szél által, vagy csörlõzéskor a takaró végénél könnyen a vízbe jutnak, tehát a szennyezõdésekkel szemben nem hatékony ez a megoldás. Mechanikai terhelésre lesüllyed, tehát állatok és gyermekek megóvása szempontjából inkább hátrányos mint elõnyös a telepítése.
- Úszó redõny
A takaró a víz felületén úszik, hasonlóan a buborékfóliához, a párolgást minimálisra csökkenti, a hõveszteségeket a buborékfóliánál is nagyobb mértékben csökkenti. Létezik olyan kivitele, amely teherbíró, tehát a gyermekeket, állatokat is védhetjük alkalmazásával. Legfõbb hátránya borsos ára, illetve utólagos telepítése - fõleg egyedi medenceformáknál igen körülményes lehet. A szennyezõdésekkel szemben gyakorlatilag nem véd.
- Takaróponyva
A medence méreténél minden irányban kb. 0,7-1,0 m-rel nagyobb takaró, amelyre a medencén kívül súlyokat kell elhelyezni, így akadályozva meg azt, hogy a takarót a szél elfújja. A medence téli letakarására használjuk. A ráhelyezés és elbontás meglehetõsen idõigényes, több emberes feladat, ezért a nyári gyakori mozgatás sok problémát okozna. Mechanika terhelése nem javasolt.
- Kifeszített ponyva
A takaróponyva a medence körül lefúrt dűbelekhez rugós hevederekkel van rögzítve. A takaró a medence felett kifeszül. Szintén téli medence takarásra használatos, teherbíró, véd a szennyezõdésektõl.

Automatikus mûködésű berendezések

A medencék karbantartásához tartozó műveletek részben vagy egészben automata berendezésekre bízhatók. Tudni kell azonban, hogy az automata berendezések alkalmazása nem jelenti azt, hogy nem kell a medence karbantartásával foglalkozni, csupán a ráfordított idõt csökkenti, illetve az emberi feledékenységet, pontatlanságot küszöböli ki.

- Automata kezelõszelep
A szűrõ-forgató berendezés visszaöblítése motoros kezelõszelep beépítésével lehetséges. A szűrõöblítések gyakorisága és idõtartama programozható a készülékbe. A beállított idõpontokban a rendszer a szűrõöblítés-elõszűrés-szűrés funkciókat önműködõen végrehajtja.

- Automata porszívó
A medencében leülepedett szennyezõdések eltávolítása (porszívózása) a legidõigényesebb karbantartási feladat. Önjáró porszívóberendezések alkalmazásával mentesülhetünk e művelet elvégzése alól. Egyszerűbb kivitelű berendezések a szűrõ-forgató szivattyú szívóhatása révén mozognak és szívják fel a szennyezõdést, a bonyolultabb berendezések beépített szivattyúval, és járó mechanizmussal vannak felszerelve.

- Vegyszeradagoló berendezések

A medence jó vízminõségének megõrzése érdekében többféle vegyszer egyidejű alkalmazása szükséges. A vegyszeradagoló berendezések mérõcelláin átáramló víz vegyszerszintje alapján vegyszeradagoló szivattyúk adagolják a medence vizébe a szükséges mennyiségû vegyszeroldatokat. 

- Páramentesítõ berendezések Beltéri medencék esetében számolni kell a medencevíz párolgásából adódó problémákkal. Lakóterekben normál öltözetű ember számára az 50-55% közötti páratartalom az ideális, meztelen test esetében valamivel több, 60-70%. Az emelkedõ páratartalomra az épületszerkezet is érzékenyen reagál. Az elsõ maradandó jelenségként a penészesedés jelentkezik. Ennél súlyosabb károsodás, hogy a magas páratartalom hatására víz és vele együtt oxigén diffundál az épületszerkezetekbe, s ott korrodálja az acél elemeket. 80% feletti páratartalom esetén 6-10 éven belül tönkremehet az épület! A páratartalom korlátozására hivatottak a páramentesítõ berendezések. Ezen berendezések működésüket tekintve leginkább a klímaberendezésekhez hasonlíthatók, azzal a különbséggel, hogy a klímák kül- és beltéri egysége a páramentesítõk esetében együtt kerül beépítésre. A páramentesítõben a beszívott nedves levegõ fagypont közelébe hűl, a benne rejlõ pára vízcseppek formájában kicsapódik, majd a párakicsapódás során felszabaduló hõmennyiség a lehűtött száraz levegõt felfűti. Így a gépbõl távozó levegõ száraz, a beszívott levegõnél 5-10 C -kal melegebb. A készülék a medence hűlésének kb. 80%-át képviselõ pára hõtartalmának mintegy 80%-át hasznosítja a medencetér légfűtésére. Lényeges szempont, hogy megakadályozzuk a medencetér viszonylag meleg és párás levegõjének átjutását más helyiségekbe. Erre a célra szabadba fúvó szívóventillátor beépítése javasolt a medencetérbe.



Webáruház

Kosár

Az Ön kosara üres!

Információk

Vásárlási és szállítási feltételek
Keresés

Felhasználóinknak

Kérdése van? Írjon nekünk!

Facebook

Galéria

Kereső

Nordland Lady's Wellness

Nordland Lady's Wellness