Uszodai páramentesítõk
BELTÉRI USZODÁK PÁRAMENTESÍTÉSE
MIÉRT VAN SZÜKSÉG A BELTÉRI USZODÁK ÉS MASSZÁZSMEDENCÉK LÉGTERÉNEK PÁRAMENTESÍTÉSÉRE?
- HOGY CSÖKKENJEN AZ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉG!
- HOGY NE DÕLJÖN ÖSSZE AZ ÉPÜLET!
- HOGY NE PENÉSZEDJENEK A FALAK!
- HOGY KELLEMES LEGYEN A KÖZÉRZET!
Az uszoda fûtésekor a legnagyobb hõigényt a párolgási veszteség pótlása jelenti – a víz folyadék halmazállapotból pára (gõz) halmazállapotba jutásához komoly hõmennyiségre van szükség, mely energiát a pára a medence vizébõl „lopja” el.
Egyszerû példa: hajszárító használatakor a hajunkon lévõ vízzel energiát közlünk, hogy onnét a víz elpárologjon.
A medence vize általában 27 °C (versenyúszóknak alacsonyabb, terápia célra magasabb).
A levegõ hõmérsékletét ennél célszerû 2 °C-al magasabbra választani, hogy a medencébõl kijövet ne legyen hidegérzet. Ha a levegõ hidegebb a víznél, akkor a párolgási viszony rosszabbodik és növekszik az üzemeltetési költség.
40 m2 vízfelületû medence kipárolgása 27/29 °C víz/levegõ hõfokpárosítás és 60 % rel. pára esetén 3,5 liter/óra. Itt a vízhõfok fenntartásához 4,8 kW fûtõteljesítmény szükséges.
Ha a vízhõfokot felemeljük 29°-ra, de a levegõnek csak 24°-ot engedünk meg, akkor a kipárolgás mértéke 7,8 liter/órára emelkedik, a szükséges vízfûtés pedig 7,9 kW-ra!
- HOGY CSÖKKENJEN AZ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉG?
CÉLNAK jól hangzik!
Módszere: a pára hûtéssel történõ lecsapatása, tehát a páraképzõdéssel ellentétes fizikai folyamat, melynek során a párában elrejtett, látens hõ nemcsak felszabadul, hanem azt rögtön hasznosítjuk is részben a víz, részben a levegõ fûtésére. Ez az eljárás, közismertebb nevén hõszivattyúzás a medencébõl „elszökött” hõt menti vissza igen jó hatásfokkal.
- HOGY NE DÕLJÖN ÖSSZE AZ ÉPÜLET?
Ez a kérdés a legtöbb szakembert váratlanul éri, pedig igen súlyos veszélyrõl van szó!
Ha a párátlanítás nincs megoldva, az uszoda légterében 90~95 % relatív páratartalom alakul ki. Ha a pára tartósan 80 % fölött van, akkor a szokványos falszerkezetekbe folyamatosan bediffundál a vízpára, de vele együtt a medencevíz tisztítószereibõl származó vegyszerpára is. Mivel ez dominánsan klór, az eredmény rögtön érthetõ: a betonvas elkezd korrodálni.
A nemzetközi szakirodalomban sajnos sok példával találkozunk, melyek szerint 7-10 év alatt a betonvas szinte teljesen eltûnhet. Ez szerencsétlen esetben az épületszerkezet súlyos, sokszor helyrehozhatatlan károsodást, sõt nem egy esetben összedõlését is okozta.
Az általában javasolt 60 % pára mellett ilyen veszély nincs.
60 % alá menni azonban már nem érdemes: az épületszerkezet nem kívánja meg, csupán az üzemeltetési költség növekszik.
- HOGY NE PENÉSZEDJENEK A FALAK?
Uszodáknál különösen fontos a levegõ harmatponti hõfokának ismerete az építész tervezõ részére (Tisztelet a kivételnek, legtöbbjüknek fogalma sincs róla!)
A légtérben minden olyan felületre, melynek hõmérséklete alacsonyabb a harmatpontnál, a pára közvetlenül kicsapódik. 30 °C teremhõmérséklet és 60% relatív pára mellett ez az érték 21,53 °C.
Amennyiben egy szokványos, azaz K = 2,7 W/m²K hõátadási tényezõjû ablakminõség van beépítve, akkor amint a külsõ hõfok 4,9 °C alá süllyed, az ablakok már állandóan harmatpont alatti hõfokúak lesznek, tehát örökké párások!
Megoldás: alacsonyabb hõátadási tényezõjû ablak beépítése és folyamatos meleg száraz levegõ fújása az üvegfelületre.
A párakicsapódás az ablakokon az esztétikai probléma mellett akkor gond igazán, ha a keret fából van – a legalaposabb felületkezelés, mázolás ellenére is a fa elõbb-utóbb penészedni, rohadni kezd, végül cserélni kell, de addig is kellemetlen szaga van.
Az igazi gond természetesen az épületszerkezeti hõhidaknál jelentkezik: azokat hiába fúvatjuk!
A hõhidak már a rajzasztalon elkerülhetõek (bár gyakorlatunk szerint elsõsorban épp ott keletkeznek!), de a kivitelezésnél az uszodatér környezetére a hõszigetelés szempontjából különösen ügyelni kell.
Ha a hõhíd mégis jelentkezik, akkor azt csak kívülrõl történõ utólagos hõszigeteléssel lehet / szabad eltüntetni. A belsõ utólagos hõszigetelés csupán a falszerkezet belsejébe helyezi a harmatpontot, aminek az eredménye: ebben a pontban olyan mennyiségû víz csapódik ki, hogy a vakolatot, de esetenként még téglafelületeket is el tud roncsolni
A falfelületen megjelenõ penész a szintén esztétikai probléma mellett kellemetlen szagot is jelent, a vakolat pedig a víztõl elõször táskásodik, majd lehullik.
- HOGY KELLEMES LEGYEN A KÖZÉRZET?
A legszebben megépített uszodában is kellemetlen közérzetünk keletkezik, ha egészséges friss levegõ helyett penész szagot érzünk, ha a vakolat omlik, ha az ablakokon nem látunk keresztül. Mindez a megfelelõ párátlanítással elkerülhetõ!
A leírt problémák nem új keletûek. Amíg az energiaár alacsony volt, a párátlanítást folyamatos, sokszor 5 - 20-szoros légátöblítéssel oldották meg: a beszívott friss, száraz levegõt felmelegítve, majd a nedves, magas energiatartalmú levegõt szabadba fújva. Ahogy az energiaárak növekedtek, a nagy kommunális uszodákban megjelentek a rekuperátorok: nagy helyigényû és drága hõcserélõk. Ezek forgódobos rendszerben a beszívott levegõt elõmelegítik – a kifújt párás levegõ hõmennyiségének részleges hasznosításával. E termikus folyamat hatásfoka jellegébõl fakadóan alacsony.
Konkrét ajánlat elkészítéséhez kérjük töltse le az alábbi igényfelmérõ dokumentumot, és küldje a nordland@nordland.hu e-mail címre. A dokumentum letölthetõ ide kattintva.
 |
CALOREX DH 33 – 55
- Kompakt készülékek,
- 1,25 / 2,5 liter/óra párátlanító kapacitással,*
- Uszodatérben, vagy a szomszédos helyiségben,
- Automatikus szabályzással,
- Állítható légkifúvással,
- Opcionális fûtõ hõcserélõvel,
- Korrózióálló, könnyen tisztítható kivitelben.
*30°C léghõmérsékleten, 60% rel. páratartalom mellett.
 |
DH 33 – 55 kialakítások:
UPA ODF mobil páramentesítõk:
Mikor alkalmazzuk?
Az épületekben a magas páratartalom nemkívánatos jelenség, károsítja az épületszerkezeteket is , de egy bizonyos érték felett már egészségtelen is. Lehetõség szerint tehát alacsonyan kell tartani, max. 50-60 % relatív páratartalom alá kell azt csökkenteni. A leggyakoribb páraforrások a házi, fedett medencék, illetve a mosókonyhákban felszabaduló nedvesség.
A mosodákban a páraterhelés idõszakos, míg a medencéknél folyamatos terheléssel kell számolni. A medencék párolgása függ a medence hõfokától, a medencetérben kialakult páratartalomtól és hõmérséklettõl, de amennyiben gépi szellõzés is van, figyelembe kell venni a légmozgás sebességét is.
 |
A párolgást amennyiben alacsony szinten célszerû tartani, ezáltal nem szükséges a nagymennyiségû vízpótlás, illetve nagy teljesítményû párátlanítók alkalmazása.
Jellemzõk:
- kompakt méret
- kis energiafogyasztás
- környezetbarát hûtõközeggel mûködik
-
elegáns kivitel
-
csendes mûködés
- kényelmes, egyszerû használat
- nem kíván telepítést
- könnyen mozgatható, kerekeken gurul
- csatornába köthetõ
- kedvezõ ár
- nem igényel beüzemelést
- hosszú élettartam
Mûszaki adatok:
